Mostani vendégposztunk szerzője Balázs, a különböző csillaghajó-osztályok (és modelljeik) "szakértője". Első posztjában az ún "Galaxy-X"-osztályt vesézi ki. Írásáért ezúton is köszönet!
Ha valakit megkérdeznél, hogy említsen meg egy hajót a Star Trekből, akkor, aki kicsit is ismeri a sorozatokat, rögtön rávágná, hogy Enterprise. Ennek jó oka van, hiszen az egész univerzumot felépítő hat tévésorozat közül három (vagy ha idevesszük a félig-meddig kánon animált sorozatot is, akkor négy) olyan akad, melyekben az Enterprise nevű űrhajón jut el az emberiség oda, ahová még senki nem merészkedett. E három az eredeti Star Trek, az Új nemzedék, és a nemes egyszerűséggel csak Enterprise-nak keresztelt széria. Ebben az apró ismertetőben az Új nemzedék hajójáról lesz szó, annak is egy különleges, csak egyetlen részben felbukkanó változatáról.
Az alap Galaxy-osztályról most nem lesz szó, vagy csak érintőlegesen, azt meghagyom a jövőnek, ha meg tudom szerezni a standard Enterprise-D makettjét is. Jelen írás a két hajóosztály közti különbségekről szól, tehát csak a Galaxy-X és azon belül is elsősorban az Enterprise lesz a téma.
Az eredeti Galaxy-osztály a 2350-es évek végére kora legfejlettebb és legnagyobb hajóinak számított a Föderáción belül. Az Enterprise-D kapitánya a szolgálatba állása óta Jean-Luc Picard volt, nagymúltú és tiszteletre méltó flottatisztként kapta meg mind a hajót, mind az első küldetését a Farpoint állomás meglátogatására. Az Új nemzedék első és utolsó része között hét év telik el, ez alatt az idő alatt a hajót számtalan támadás és egyéb külső behatás érte, melyet Picard és hű legénysége megannyiszor, de sikeresen elhárított. A sorozatban többször is hallhattuk, hogy milyen új módosításokat kapott a hajó, melyekkel mindinkább az időtállóságát próbálták növelni.
Azonban az egyik legfőbb ilyen „külső behatás” egy Q nevű mindenható lény, aki a hét év alatt nem egyszer próbára tette a hajó legénységét. Az utolsó ilyen találkozáskor, melyet a képernyőn láthattunk, Q manipulálja Picard-t, aki létrehoz egy anti-idő anomáliát, s ezzel Q mintegy végső teszt elé állítja őt, melyben egyszerre kell helyt állnia a jelenben, a múltban és egy lehetséges jövőben. Egy olyan jövőben, ahol a klingonok - a Föderáció egykori ellensége, majd évtizedekig szövetségesük - 2395-ben felrúgták az Khitomeri békeegyezményt, és ismét hadban állnak a Föderációval. Az elmérgesedő viszony miatt a Csillagflotta elrendeli, hogy meglévő Galaxy-osztályú hajóikat felújítsák, és felszereljék olyan berendezésekkel, melyekkel a javukra billenthetik a háborút.
A három legfontosabb újítás közül az egyik a tányér egység aljára fixen rögzített speciális fézer. Ennek angol neve ’Phaser spinal lance’, örömmel veszek bármilyen értelmes magyar fordítást hozzá, mert a fézerlándzsánál jobb nekem nem jutott eszembe :-D
Ez a fézertípus képes arra, hogy néhány lövéssel semmisítsen meg egy klingon Negh’var-osztályú cirkálót, mely a Klingon Birodalmi Flotta zászlóshajójának számított akkoriban.
A jövőbeli Enterprise-t az addigra admirálissá kinevezett William Riker irányítja, Picard korábbi első tisztje. Riker, kihasználva az admirálisi rangját személyes hajójává tette az addigra felújított járművet. Ebben a jövőben a klingonok megszállták a Romulust, a romulánok fő bolygóját, és mint így, az ún. Algeroni egyezmény, melyet a Föderáció és a Romulán Birodalom kötött 25 évvel az alternatív jövő előtt, érvényét veszti. Ebben az egyezményben kifejezetten tiltották, hogy bármilyen Föderációs járműre kifejleszthessenek és használhassanak álcázó berendezést, de az egyezmény megszűnte és a klingonokkal szembeni taktikai előny biztosítása érdekében a jövőbeli Enterprise rendelkezik ilyen eszközzel. Mikor legelőször látjuk képernyőn a Galaxy-X-osztályt, akkor az épp ebből az álcamezőből bújik elő, és siet a USS Pasteur orvosi hajó segítségére, amit két klingon hajó támad.
A Galaxy-X-osztály harmadik, és talán legfeltűnőbb újdonsága az eredeti két hajtómű gondola közé felszerelt harmadik egység. Ebben az alternatív 2395-ben a Föderációs hajók már át tudják lépni a korábban elérhetetlennek tartott 10-es fokozati küszöböt, és többször is szemtanúi lehetünk, ahogy 13-as fokozattal haladnak. A harmadik gondola a megemelt sebesség és a megfelelően stabil szubtér-mező fenntartásához volt elengedhetetlen. A lenti képen jól látszik, hogy a hadiállapot miatt a hídtól nem messze további két fézerágyút is felszereltek.
Picard végül sikerrel abszolválja Q tesztjét, és ez az alternatív jövő megszűnik létezni. Sokáig nem is gondoltuk volna, hogy ezt a típusú hajót újra láthatjuk, azonban a Star Trek Online nevű MMORPG játék indulásával újra találkozhattunk, sőt, ami még jobb, irányíthattuk is ezt a hajótípust. Eleinte csak Dreadnought-osztály néven futott, később a játékban is megkapta a Galaxy-X elnevezést, a Dreadnought pedig a típusára utaló szócska lett.
A játék története szerint a klingonok szintén felrúgják a Khitomeri egyezményt, de 2395 helyett 2399-ben. A Föderáció emiatt ugyanúgy szükségesnek tartja a meglévő, egyébként 100 éves szolgálatra tervezett Galaxy-osztály felújítását. A játékon belül ugyanazokat a képességeket használhatjuk, amikkel a Galaxy-X amúgy is rendelkezik, így az említett speciális fézer, az álcázó, és a warp feletti sebesség elérése is elérhetővé válik a kapitányoknak. Azonban, míg a képernyőn a speciális fézer jól mutatott, és több, gyors egymásutánban leadott lövést is lehetővé tett, a játékban egy tüzelés után három percig várni kell, míg újratöltődik, emellett jóval pontatlanabb is, mint a tévében látott mása. Az álcázó jól használható, a warp feletti sebesség elérését pedig a kvantum-örvény hajtómű biztosítja (effektíve nem sok szükségét adva a harmadik gondolának, hiszen a kvantum-örvény egy külön hajtómű-típus).
A hajó kiemelten szerepelt a Decipher '90-es években futó Star Trek CCG gyűjthető kártyajátékában is: az "Alternate Universe" kiegészítőben jelent meg "Future Enterprise" néven, ultraritka (!) lapként. Ha egy booster-csomagban ilyen lapot húztál, nagyon szerencsésnek mondhattad magad:
A kártyáért a mai napig 60-80 dollárokat megadnak a gyűjtők az ebayen. A játékban a hajó egyébként kifejezetten erősnek számított, bár meglehetősen nehéz volt játékba hozni: három legénységi tag is kellett hozzá, akik "alternatív univerzumokból" származtak (a három piroscsíkos kocka jelöli ezt).
Végezetül pár szót ejtenék magáról a makettről is. Egy nagyon kedves barátomtól kaptam két évvel ezelőtt szülinapomra. Ebayről rendelte, amit sajnos meg is sínylett a kis hajó, ugyanis a harmadik gondolát tartó oszlop alja majdnem végig repedt, maga a gondola pedig le is esett róla. Utóbbit modell ragasztóval tudtam orvosolni, a repedés pedig nem látszik annyira, ha nem direktbe azt nézzük. A festése kiváló, de ha nagyon közelről szemléljük, akkor az ablakokat jelképező sok kis vonalka közül jónéhány girbe-gurba, vagy ferdén áll. De ez is csak szőrszálhasogatás, mert ha csak ránéz az ember, úgysem látja ezeket a hibákat. Amire viszont érdemes figyelni, hogy a talapzatból a műanyag tartóka nagyon könnyen kicsusszan.
Ehhez hasonló modelleket az Eaglemoss nevű cég weboldaláról tudtok rendelni, és éppen ezt az egy hajót kivéve mindegyik mellé jár egy füzet, amely az adott hajóról ír, illetve egyéb érdekességeket is tartalmaz. Érdemes körülnézni, van XL hajómakett válogatás is, ott egy-egy makett 20-25 cm hosszúságú is lehet, ez a kishajó 10 cm körül van.
Remélem, érdekesnek tartottátok ezt az ismertetőt!
Hosszú és eredményes életet!
Sziasztok, én Balázs vagyok, immáron 16 éve elkötelezett Trekker. Mint oly sokan a kétezres évek elején, én is a Voyagerrel ismerkedtem meg először, még annak idején a Viasat 3 indulását hetekig promózó videóanyagból. Később végig ültem a teljes sorozatot, megbotránkoztam az utolsó évad először elképesztően rossz szinkronján, majd nyugodt szívvel ültem le az ismétlés elé, ahol már a megszokott magyar hangok fogadtak. Ekkor voltam 12-13 éves, és úgy gondolom, nem is volt hátrány, hogy sok akkori korombeli trekker először a Voyagerrel találkozott, hiszen sok esetben akciódúsabb, mint elődei, és nem mindig helyezik a morális elmélkedést az adott rész központjába, de ettől még ugyanúgy a szerves részét képezték ezek a gondolatok, mint a korábbi sorozatoknak. Gene Roddenberry öröksége és szellemisége, vegyítve egy lenyűgöző sci-fi légkörrel azonban megfogott, és azóta is szorosan tart, s felnőtt fejjel már a mélyebb gondolatok is épp oly megkapók, mint a látványos űrcsaták.
