A „woke” szó körüli viták ma már annyira túlfűtöttek, hogy könnyű elfelejteni: eredetileg egészen mást jelentett, mint amit ma sokan belelátnak. Ha viszont visszamegyünk a gyökerekhez, meglepően tisztán kirajzolódik, mi köze van ennek a fogalomnak a Star Trek világához – és az is, hogy miért mondható: a Star Trek valójában mindig is „woke” volt.

A „woke” szó eredeti jelentése

A „woke” az angol wake (felébredni) múlt idejű alakjából származik, és az afroamerikai köznyelvben terjedt el. Már a 20. század első felében is azt jelentette: ébernek lenni a társadalmi igazságtalanságokra, különösen a rasszizmussal és az elnyomással kapcsolatban.

A szó a 2010-es évekre vált széles körben ismertté, főleg a Black Lives Matter mozgalom idején, ahol azt jelentette:

„legyél tudatos, vedd észre a rendszerszintű problémákat.”

Fontos: ez nem egy divatszóként indult, hanem egyfajta erkölcsi éberség, társadalmi érzékenység kifejezése volt.

Hogyan kapcsolódik ez a Star Trekhez?

A Star Trek már a kezdetektől egy olyan jövőt mutatott be, ahol az emberiség túllépett sok mai konfliktusán. Ez nem véletlen: az alkotó, Gene Roddenberry kifejezetten egy progresszív, inkluzív jövőképet akart bemutatni.

Néhány kulcselem rögtön szembetűnik, már akkor is, ha csak az alaphelyzetet megnézzük:

• Többnemzetiségű legénység az Enterprise fedélzetén
• Nők fontos szerepekben (akkoriban ez még ritkább volt a sci-fiben)
• Egy orosz tiszt (Chekov) a hajón, a hidegháború idején
• Egy japán karakter (Sulu) alig két évtizeddel a II. világháború után
• Egy fekete nő (Uhura) hídon szolgáló tisztként

Ez már önmagában is azt mutatja: a sorozat tudatosan reflektált a kor társadalmi problémáira.

És ha megnézzük az epizódok témaválasztásait is, az egész egyértelműbben látszik. Roddenberry nyilatkozta, hogy a "The Lieutenant" c. sorozata készítésekor is komolyabb problémákat akart feszegetni, de nem engedték neki, viszont scifi-köntösbe öltöztetve, allegóriaként könnyebben képernyőre tudta vinni ezeket. Pár példa:

TOS: "Let That Be Your Last Battlefield" (1969) - rasszizmus, fajgyűlölet

• Két idegen faj képviselője üldözi egymást. Az egyikük arca bal oldalon fehér és jobb oldalon fekete, a másiké pont fordítva. 
• A néző számára nyilvánvaló, hogy a különbség jelentéktelen, a szereplők viszont évszázados gyűlöletet építettek rá. Az epizód az amerikai polgárjogi mozgalom időszakában készült, és a rasszizmus abszurditását mutatta be.

TOS: "A Private Little War" (1968) - a vietnámi háború és a hidegháború

• Kirk egy primitív bolygóra érkezik, ahol két törzs közötti konfliktusba külső hatalmak avatkoznak be fegyverekkel.
• A párhuzam a vietnámi háborúval és az amerikai–szovjet vetélkedéssel szinte egyértelmű.

TOS: "The Cloud Minders" (1969) - osztályegyenlőtlenségek

• A felső osztály egy lebegő városban él, míg a bányászok a felszínen dolgoznak embertelen körülmények között.
• Az epizód a társadalmi elit és a munkásosztály közötti szakadékot vizsgálja

TNG: "The Measure of a Man" (1989) - emberi jogok, személyiség és rabszolgaság

• Datát, az androidot a Flotta tulajdonként akarja kezelni. A tárgyalás központi kérdése: "Ha Data öntudattal rendelkezik, joga van-e saját maga fölött rendelkezni?"
• Az epizód egyszerre szól a polgári jogokról, a rabszolgaságról és arról, kit tekintünk "embernek".

TNG: "The Outcast" (1992) - nemi identitás és társadalmi konformitás

• Egy androgün faj tagja nőként azonosítja magát, ami saját társadalmában devianciának számít.
• A történetet sokan a melegek és transznemű emberek elfogadásáról szóló allegóriának tekintik. Fontos megjegyezni, hogy ez 1992-ben került képernyőre, amikor ezek a témák még ritkán jelentek meg a mainstream televízióban.

TNG: "The Drumhead" (1991) - politikai paranoia és boszorkányüldözés

• Egy biztonsági incidens után nyomozás indul, amely fokozatosan átcsap koncepciós eljárásba.
• Az epizód egyértelmű utalás a McCarthy-korszakra és arra, hogyan vezethet a félelem a szabadságjogok leépítéséhez.

DS9: "Past Tense" (1995) - hajléktalanság, szegénység, társadalmi kirekesztés

• A karakterek a 2020-as évek Amerikájába kerülnek, ahol a hajléktalanokat elkülönített lakónegyedekbe zárják.
• Az epizód a növekvő vagyoni különbségekre és a társadalmi közönyre figyelmeztetett.

DS9: "Far Beyond the Stars" (1998) - rasszizmus az amerikai társadalomban

• Sisko kapitány egy 1950-es évekbeli fekete sci-fi író szerepébe kerül.
• Az epizód nyíltan beszél a faji megkülönböztetésről, a szegregációról és arról, milyen akadályokkal szembesültek a fekete alkotók.
• Sok Trek-rajongó ezt tartja az egész franchise egyik legfontosabb társadalmi mondanivalójú részének.

VOY: "Death Wish" (1996) - eutanázia

• A Q-kontinuum (szinte természetfeletti lények) egy tagja érkezik a hajóra, ahol menedéket kér, hogy véget  vethessen az életének.
• Egy tárgyalótermi dráma keretében a kérdés sokrétű körbejárása.

VOY: "Author, Author" (2001) - mesterséges intelligencia és jogok

• A Doktor hologramként alkotói jogokat és személyiségi jogokat követel magának.
• A téma ma, a generatív mesterséges intelligencia korában talán aktuálisabb, mint valaha.

Nem meglepő módon ez a "modernkori" Star Trek-sorozatokra is igaz.

A Star Trek Discovery nyíltabban foglalkozik olyan témákkal, mint az identitás, a kisebbségi reprezentáció, a traumafeldolgozás vagy az előítéletek. Vagyis a témák jelentős része ugyanaz, amelyeket a Star Trek már az 1960-as években is vizsgált. És azóta is újra és újra felteszi azt az alapvető kérdést, hogy

Mi történik, amikor egy társadalom szembesül azzal, hogy valakit „másnak” tekint?

A rasszizmus, a szegénység, a nemi szerepek, a vallási konfliktusok, a háború, a megfigyelés, a menekültek helyzete vagy az emberi jogok mind ennek különböző megnyilvánulásai. A Star Trek ezért tűnik sokszor "aktuálisnak" évtizedekkel a bemutatása után is: a díszletek változnak, de a felvetett kérdések ugyanazok maradnak.

Miért számított mindez „woke”-nak már 1966-ban?

Ha a „woke” eredeti jelentését vesszük – társadalmi igazságosságra való éberség –, akkor a Star Trek szinte tankönyvi példa.

1. Rasszizmus és egyenlőség

Az egyik legismertebb jelenet az amerikai tévétörténelemben Kirk és Uhura csókja volt (fehér férfi és fekete nő).. Ez akkoriban komoly társadalmi tabut döntött meg.

2. A „másik” elfogadása

A klingonok, vulkániak, borgok – mind metaforák arra, hogyan viszonyulunk az „idegenhez”. A sorozat rendszeresen azt sugallja: nem az a kérdés, hogy különbözünk-e, hanem az, hogyan kezeljük ezt a különbséget.

3. Erkölcsi dilemmák

A Star Trek epizódjai gyakran nem akcióról szólnak, hanem morális kérdésekről:

• beavatkozzunk-e egy másik civilizáció életébe?
• fontosabb-e az egyén vagy a közösség?
• meddig mehet el a hatalom?

Ez a fajta gondolkodás szintén a „woke” eredeti értelméhez kapcsolódik: tudatosság és reflexió.

4. Utopikus jövőkép

A sorozat egy olyan világot mutat, ahol:

• nincs pénz (legalábbis a klasszikus értelmében)
• az emberiség együttműködik
• a tudomány és az etika kéz a kézben jár

Ez egyértelműen egy normatív állásfoglalás arról, milyen lehetne egy igazságosabb világ.

Mi változott ma?

Ma a „woke” szót gyakran politikai fegyverként használják, sokszor pejoratív értelemben. Emiatt kicsit furcsán hat, amikor valaki azt mondja: „a Star Trek woke”.

Pedig ha az eredeti jelentést nézzük, akkor inkább az a kérdés: hogyan lehetne a Star Trek nem „woke”?

Összefoglalva...

A „woke” eredetileg nem egy ideológiai címke volt, hanem egyfajta éberség az igazságtalanságokra. A Star Trek pedig pontosan ezt testesíti meg 1966 óta:

• társadalmi kérdések tudatos kezelése
• inkluzivitás és sokszínűség
• morális dilemmák bemutatása
• egy jobb jövő víziója

Más szóval: a Star Trek nem „lett” woke – mindig is az volt, csak legfeljebb akkor még ezt nem így hívták.