Magyar Star Trek rajongói blog

StarTrekker

A Star Trek: Deep Space Nine 10 legjobb epizódja

2017. december 08. - StarTrekker

ds9_cast.jpg

2018 januárjában lesz 25 éve, hogy debütált a képernyőkön a harmadik Star Trek-sorozat (avagy az első Next Generation-spinoff). A Star Trek: Deep Space Nine a többi sorozattól eltérően, egy űrállomáson játszódik, ami egy stabil féregjárat közelében áll, így ők nem új világokat és új civilizációkat fedeznek fel, hanem inkább a meglehetősen széles karaktergárda közötti kapcsolatok, és a helyi politika adnak egy, a Star Trekben újszerű nézőpontot. Ha a különböző Enterprise-ok kalandjai afféle "pionír-szekerek utazásai az űrben", akkor a Deep Space Nine egy "vadnyugati határvidéki kisváros" történetét mutatja be. Ez a másfajta háttér lehetővé tette a hosszabb, szerializáltabb jellegű történetmesélést, messze megelőzve a mostani hasonló divatot. A DS9 a legsötétebb hangulatú, legmélyebb Star Trek-sorozatnak számított - legalábbis a Discovery érkezéséig.

A Deep Space Nine-t párhuzamosan vetítették a TNG utolsó két és a VOY első öt évével, és állítólag a fő fejesek figyelme inkább a másik két, csillaghajós sorozatra irányult, így a DS9 írói nagyjából azt csinálhattak, amit akartak. Bejöttek hát a főszereplők közötti konfliktusok (mert itt nem mindenki Csillagflotta-tiszt), több szerepet kapott a vallás, és szorosabban egymásra épülő történeteket is tudtak írni. Az első három évben a bajori vallás és a politika volt a fő csapásirány, majd lassan, fokozatosan a Gamma-kvadránsból érkező rejtélyes Dominion, és velük kialakult konfliktus került előtérbe.

ds9-big.jpg

Emiatt egy kicsit nehéz is összeállítani egy TOP10-es listát egy olyan sorozatból, amiben előfordulnak hat-hét-, meg tízepizódos történetek is (a 6. évad eleji történetszálból például több is lehetne top10-es, érzésem szerint), és mert a listát kezdő rajongóknak is szeretnénk ajánlani, ezért próbáltunk emlékezetesebb epizódokat összeszedni, amik könnyebben, kisebb "előképzettséggel" is érthetők. A sorozattal most ismerkedőknek, mint mindig, most is ajánljuk az epizódlistákat, ahonnan érdemes még megnézendő részeket válogatni, vagy elolvasni a profik kommentjeit, akiknek megjegyzéseire ezúttal is számítunk. ;-)

10. The Way of the Warrior / A harcos útja (4. évad, 1-2. rész. Írta: Ira Steven Behr & Robert Hewitt Wolfe. Rendezte: James L. Conway.)

wayofwarrior1_725.jpg

A sorozat hét éve alatt számos izgalmas, látványos csatát láthattunk, de kevés volt olyan, ami ennyire jelentős, és drámai hatású volt, mint a negyedik évad nyitánya. A Dominionnal már eddig is egyfajta hidegháború folyt, ebben a részben Kardasszia lezárta a határait, mire a klingonok invázióba kezdtek ellenük, azzal az indokkal, hogy alakváltók vették át a hatalmat a kardassziai kormányban. Ebben az epizódban láthattuk először nem csak a klingon Martok tábornokot, de újra felrakta az univerzum térképére a TNG-ből már ismert Gowron kancellárt, és a sorozat főszereplői közé behozta Worfot is, szintén a TNG-ből. Mindezek mellett a sorozat volt elég bátor ahhoz, hogy egy sérthetetlennek hitt status quo-t is felrúgjon: a Khitomeri egyezményt, amiért Kirk és társai olyan elkeseredett harcot vívtak a Star Trek VI-ban, és ezzel egy jó másfél évig tartó háború indul el a Föderáció és a klingonok között. Ennek első lépéseként a klingonok keményen megostromolják az állomást, Siskót és csapatát olyan próba elé állítva, mint még soha semmi. Ez a szezonnyitó nemcsak alaposan átrajzolta a viszonyokat az Alfa-kvadránsban (ne feledjük, a TNG-nek ekkoriban már rég vége volt, a Voyager pedig messze járt), de erősen meghatározta a sorozat irányát az elkövetkező évekre. És semmiképp ne felejtsük a két ironikus pillanatot: amikor a két esküdt ellenség, Gul Dukat és Garak egy oldalra kerül, illetve az erősen szatirikus beszélgetést Quark és Garak között a bárban a Föderáció mibenlétéről...

9. Our Man, Bashir / Bashir, a magányos ügynök (4. évad, 10. rész. Írta: Ronald D. Moore, Bob Gillan. Rendezte: Winrich Kolbe.)

our_man_bashir.jpg

A DS9-t általában a drámáiért szeretjük, de azért hiba lenne elfeledkeznünk a szimplán poénra vett epizódokról. Ezek egyike ez a rész, ami egy bizonyos, gyanúsan ismerős '60-as évekbeli kémes sorozat egy epizódjára emlékeztet. A történet szerint Doktor Bashir egy holodeck programot játszik, amikor egy súlyos "transzporterbaleset" történik, és a program karakterei kicserélődnek a legénység tagjaira. De a programot futtatni kell, ha életben akarja tartani őket, és egy James Bond-filmben elég nehéz elmagyarázni a gonosz szereplőknek, hogy Mr. Bond most emberbaráti szempontból nem lövi halomra az ellenfeleit. Hogy a dolog még viccesebb legyen, Bashirt barátja, a kardassziai Garak kíséri el, aki tényleg a kémszakmában utazik, illetve, bocsánat, szabó, aki meglehetős derűvel veszi tudomásul főhősünk extravagáns életmódját.

ourmanbashir.jpg

James Bond-paródia a Star Trekben? Meglepő ötlet, de meghálálta magát: a színészek lubickolnak a szerepükben (Nana Visitor orosz akcentusa például fenomenális!), de sikerült lángra lobbantani a díszlettervezők és a zeneszerző fantáziáját is. Egy valaki viszont nem szórakozott jól: az MGM, a James Bond-filmek jogtulajdonosa állítólag pert helyezett kilátásba, ha ez még egyszer előfordul, így sajnos a holoprogram többet nem nagyon került elő.

8. Doctor Bashir, I Presume / Doktor Bashirhez van szerencsém? (5. évad, 16. rész. Írta: Ronald D. Moore, Jimmy Diggs. Rendezte: David Livingston.)

drbashiripresume112.jpg

Doktor Bashir a sorozat elején egy fiatal, kedves, kicsit kajla, de szerethető karakter volt. Minden más Trekben ez így is maradt volna, de a DS9-ban nem: Bashir folyamatosan épült, fejlődött. Ennek a változásnak a fő mérföldköve ez az epizód, amiben egy sokkoló titokra derül fény: Bashirt szülei gyerekkorában génmanipulációs kezeléseknek vetették alá, ami a Khan-féle eugenikus háborúk óta szigorúan tiltott a Föderációban, így le kéne mondania Csillagflotta-tisztségéről. Az ötödik évadban jártunk már ekkor, a DS9 alaposan benne járt a TOS/TNG-éra "tökéletes Föderáció"-képének lerombolásában, de akkor is meglepetés volt, hogy egy ilyen személyes szintre leviszik a dolgot. A fordulat már csak azért is meglepő, mert az epizód az elején kifejezetten komikusnak ígérte magát: a Voyager holodoktorát megalkotó Lewis Zimmermann (Robert Picardo) érkezik az állomásra, hogy hologramorvosának új verzióját alkossa meg. Találkozásuk azonban váratlan mélységeket adott Bashir karakterének, ami természetesen nem állt meg ennél az epizódnál, de mégis talán ez volt az egyik legemlékezetesebb karakterpillanat.

7. Little Green Men / Kicsi zöld emberkék (4. évad, 8. rész. Írta: Ira Steven Behr & Robert Hewitt Wolfe, Toni Marberry & Jack Treviño. Rendezte: James L. Conway.) 

littlegreenmen_278.jpg

A csodálatos ferengi gazember, Quark, félszeg bátyja, Rom és zseni unokaöccse, Nog a Földre indul, hogy személyesen vigyék el Nogot a Csillagflotta Akadémiára, azonban új hajójuk meghibásodik, és a trió visszarepül az időben. 1947-ben, Roswellben találják magukat (igen, ott...!), pont időben, hogy egy csomó összeesküvés elmélet tárgyai legyenek. Quark örömmel konstatálja, hogy az itteni emberek nincsenek tele olyan borzasztóan nemes ideákkal, mint XXIV. századi utódaik (bár a cigizés azért már szerinte is túlzás...!), de közben kénytelen szembesülni azzal, hogy az őt folyton szemmel tartó Odo is elrejtőzött a hajón. Az epizód nem csak arról emlékezetes, hogy humorosan tiszteleg a klasszikus science fiction toposzok és karakterek előtt, de Quark és családjának kacagtató pillanatai is okoznak örömteli perceket.

6. Necessary Evil / A szükséges rossz (2. évad, 8. rész. Írta: Peter Allan Fields. Rendezte: James L. Conway.)

necevil092.jpg

Ha valaha is kellett bizonyíték rá, hogy a DS9 másképpen kezeli majd a karaktereit, mint a TNG, ez a második szezon eleji epizód biztosan az. Egy Quark elleni merénylet következményeképp Odo újranyitja egy öt évvel ezelőtti gyilkossági ügy aktáit, amelynek Kira volt a gyanúsítottja. Akkoriban még a kardassziaiak a kezén volt az állomás, és bajoriek munkatáboraként működtették. Egy flashbackben bepillanthatunk az állomás akkori életébe, és megismerhetjük Odo első nyomozását. A gyilkossági rejtély megoldása azonban a Star Trektől meglehetősen szokatlan, de hát a DS9-on igazából senki sem "ártatlan". Az epizód zárásában Odo és Kira közös jelenete különösen szomorú: bár az hangzik el, hogy barátságuk nem szenved csorbát a történtek után, de a néző teljes joggal kételkedhet ebben. És ebben megerősítheti a színészek lenyűgöző játéka is. Külön kiemelendő még a rendezés: a múltban játszódó jelenetekben egy pár trükkösen elhelyezett fénnyel és díszlettel máris megváltozik az állomás hangulata, amit csak emel a filmnoirok világát idéző fényképezés.

5. Duet / Háborús bűnös (1. évad, 19. rész. Írta: Peter Allan Fields, Lisa Rich & Jeanne Carrigan-Fauci. Rendezte: James L. Conway.)

duet.jpg

A TNG-éra Star Trek-sorozatainak első évadai általában nem túl erősek. Viszont a DS9 első évadának vége egy olyan epizódot szállított, ami nemcsak a sorozatának, de a teljes Star Treknek is egyik legfajsúlyosabbja. Egy az állomásra érkező kardassziaiban Kira egy egykori bajori munkatábor rettegett, véreskezű vezetőjét véli felismerni, de az illető állítása szerint csak egy egyszerű irattáros. Amikor a vádról fotóbizonyíték kerül elő, a gyanúsított összeomlik - de a sztorinak itt messze nincs vége. A Duet pontosan azt teszi, amit a legjobb scifik szoktak: való életbeli kérdéseket vizsgál - fajirtás, imperializmus, kollektív bűntudat - egy fikcionális konfliktus tükrén keresztül. Nana Visitor és a vendégszereplő, Harris Yulin remek alakítást nyújtanak (külön köszönet a szinkronért, ahol erre az egyepizódos mellékszerepre olyan színésznagyságot kértek fel, mint Bács Ferenc, aki szintén kiváló munkát végzett). Az epizód befejezése ismét csak bizonyítja, milyen megdöbbentően mélyre tud menni a Deep Space Nine, hogy megmutassa, mennyire is különbözik csillogó elődjeitől.

4. Trials and Tribble-ations / Klingonok, kémek, és más szőr-nyűségek (5. évad, 6. rész. Írta: Ronald D. Moore & René Echevarria, Ira Steven Behr & Hans Beimler & Robert Hewitt Wolfe. Rendezte: Jonathan West.)

trials_and_tribble-ations.jpg

A Star Trek messze szebben ünnepelte a 30. évfordulóját, mint most az ötvenediket. Ekkor mutatták be a mozik a Star Trek First Contactot, a tévében éppen futó két sorozat (a DS9 és a Voyager) pedig egy-egy speciális epizóddal tisztelgett a jeles szülinap előtt. A háromból kétségtelenül a DS9 vitte el a pálmát: ez a fantasztikusan szórakoztató epizód visszavitte szereplőit a klasszikus Star Trek-sorozat fanfavorit tribblis epizódjának eseményei közé. Sisko és társai klasszikus egyenruhákat öltenek, és a hihetetlen vágási technikák és trükkök segítségével összevissza járkálnak az eredeti epizód jelenetei között, annak nemcsak szerves részét képezve, de helyenként kifejezetten bővítve azt, közben kedves, aranyos humorral reflektálva és tisztelegve egy letűnt tévés kor díszletei és attitűdjei előtt. Ez a technikailag virtuóz epizód nem csak cuki és hihetetlenül vicces (és a színészek is láthatólag roppant jól szórakoznak benne!), de annak is egyik bizonyítéka, hogy a DS9 nemcsak a kőkemény drámákból tud erőset alkotni.

trialstribbleations568.jpg

3. Far Beyond the Stars / A csillagokon túl (6. évad, 13. rész. Írta: Ira Steven Behr & Hans Beimler, Marc Scott Zicree. Rendezte: Avery Brooks.)

far_beyond_the_stars.jpg

A Föderáció tökéletes társadalmában nincs rasszizmus, így ha az epizódokban szóba került is a téma, mindig idegen fajok álltak ennek középpontjában. Sokáig úgy tűnt, Avery Brooks szereposztása ellenére sem lesz ez másképp, de a 6. évadban egy nagyon erős epizóddal álltak elő, mégpedig maga Brooks rendezésében. Az 1950-es években, New Yorkban egy Benny Russell (Brooks) nevű scifi-író napjainak lehetünk tanúi, ahol a faji diszkrimináció és a rendőrségi brutalitás mindennapos. Benny egy napon élete legjobb novelláját írja meg magazinja számára, de szembekerül főnökével, aki szerint senkit nem érdekelnek egy fekete bőrű kapitány kalandjai egy távoli űrállomáson. Az epizód Brooks legerősebb sorozatbeli monológjában csúcsosodik ki, amelyben Russell összeomlik, miután megkülönböztetéssel szembesült egész életében. A rész érdekessége, hogy szinte a teljes szereplőgárda látható benne (még a nagyobb visszatérők is!), de kivételesen maszk nélkül, ugyanis karaktereik "inspirálóiként" láthatjuk őket (úgyhogy érdemes figyelni a szerkesztőség tagjait, az embereket az utcán, vagy az étteremben). Állítólag volt olyan terv is, hogy az egész sorozat úgy érjen véget, hogy kiderül, hogy az egész csak Benny Russell álma volt. Nem így lett, de ennek az epizódnak az értékéből ez nem von le semmit.

farbeyondthestars054.jpg

2. The Visitor / A látogató (4. évad, 3. rész. Írta: Michael Taylor. Rendezte: David Livingston.)

the_visitor.jpg

Valamikor a "távoli" jövőben egy fiatal nő felkeresi kedvenc íróját, hogy kiderítse, miért hagyott fel az írással. Ez az író nem más, mint az öregedő Jake Sisko (Tony Todd csodálatos alakításában), aki egy az életét megváltoztató szörnyű veszteség történetét meséli el. A Defiant fedélzetén ugyanis egy baleset következtében látszólag meghalt Benjamin Sisko, de aztán kiderül, hogy valójában egy időanomáliába került, ahonnan időnként pár percre előkerül, de amíg neki ez mindössze pár pillanatnak tűnik, Jakenek hosszú éveket jelent. Jake mindent elkövet, hogy visszaszerezze imádott apját, és ezért akár még házasságát és karrierjét is feláldozná. Az éjszaka, amikor a lány meglátogatja, ismét apját várja, egy utolsó tervvel, hogy kiszabadítsa bizarr fogságából...

A "The Visitor" egyike a tökéletes Star Trek-epizódoknak. Cirroc Lofton és Tony Todd egyformán jók a megtört Jake szerepében, és Brooks alakítása is hibátlan. Ugyan fizikailag Sisko szorul be az anomáliába, de mégis Jake élete ragad meg amiatt, hogy képtelen elengedni édesapját, hiába is kéri ő maga erre. Közös jeleneteik csodálatosak. Hihetetlenül szívszorító epizód ez, egy szülőről, egy gyerekről, és egymás iránt érzett szeretetükről, amihez, azt hiszem, mindenki kapcsolódni tud.

1. In the Pale Moonlight / A sápadt holdfényben (6. évad, 19. rész. Írta: Michael Taylor, Peter Allan Fields. Rendezte: Victor Lobl.)

benjamin_sisko_toasts_the_good_guys.jpg

A DS9 utolsó két szezonját a Dominion-háború uralta, sok emlékezetes, drámai epizóddal. De mind közül messze kiemelkedik az "In the Pale Moonlight". Ez egy nagyon sötét, nagyon komor rész a háborús szál közepén, aminek történetét Sisko naplóbejegyzésén keresztül láthatjuk. A háború helyzete kétségbeejtő a Föderáció számára, de ha esetleg a romulánokat maguk mellé tudná állítani, kétségkívül javulnának az esélyek. Sisko Garak segítségét kéri a romulánok "meggyőzésére", de aztán kénytelen rájönni, hogy a Föderáció megmentéséhez lehet, hogy el kell adnia a lelkét és elárulnia a föderációs értékeket.

Soha azelőtt nem láttunk kapitányt ilyen mélyen belemerülni a hazugságok és a korrupció világába, egyetlen kapitány sem mert volna ilyen ellentmondásos döntéseket hozni, részt venni egy átverésben, sőt, gyilkosságban (bár utóbbit fizikailag Garak követi el). Az epizód szokatlan formátumával, amiben Sisko szinte végig a kamerába beszél (Avery Brooks ismét remek formáját hozza), gyakorlatilag provokálja a nézőt. És amikor az epizód végén megjelenik a stáblista, döbbenten állunk fel: ez a sorozat nem csak a végső határt fedezi fel, hanem csüggedtségével, kiábrándultságával magának a Star Trek-formulának a határait is keményen feszegeti. De úgy, hogy arról nem bírjuk levenni a szemünket.

ds9-runabout.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://startrekker.blog.hu/api/trackback/id/tr6313137742

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

J. McClane 2017.12.09. 12:18:33

Anno nagyon ujszeru volt a Star Trekben a szerializalt tortenet. Az utolso evadok egy tortenetet meseltek. Ez manapsag mar teljesen normalis, es joval gyakoribb. Szoval ebben is ujjito volt.
Mondjuk ra egy evvel indult a Babylon5 ami a tortenet meseles egy masik szintje mar. Az nagyon high-concept sorozat volt.

DS9 kapcsan a tukorunivezum visszahozasa nagyon jo volt. A TNG-ben ezt kihagytak, es csak az ENT-ben volt meg ilyen resz. Meg talan most a Discoveryben. De azok jo reszek voltak.

Mrs Broccoli 2017.12.09. 15:52:06

hú az első két helyezés nekem is nagyon. de én a nyitó duplaepizódot is nagyon szeretem, szerintem a legjobb nyitás a sorozatok között.

Filmelemző 2017.12.10. 23:33:55

Sajátos filmtörténeti fejezet és jelenség a Star Trek. Igazi rajongótábora alakult ki. Ismerek több sztratrekistát is, megszállottabbak mint a Star Wars fanok. Jó értelemben :)

StarTrekker · http://startrekker.blog.hu 2017.12.11. 08:47:53

@Filmelemző: "trekker" a helyes szakkifejezés :) Esetleg "trekkie" (bár ezt sokan nem szeretik).

Ződ2000 · http://egzostive.com 2017.12.14. 17:12:39

Az utsó három szezon, Tears of the prophets, Sacrifice of Angels,

Iagzából azért nehéz egy-egy részt kipécézni, mert gyakran 4-6 részen át tartott egy történetszál...

Alick 2017.12.22. 15:46:14

In the Pale Moonlight

Alick 2017.12.22. 15:47:25

Trials and Tribble-ations

Zak McKracken 2020.10.07. 18:43:32

Észrevételek az epizódlistához fűzött kommentárokhoz:

A Q-Less (A Q-lcs figura) című résznél van egy olyan megjegyzés, hogy "Miután Sisko pofán vágja Q-t, többet nem jön" (mármint a DS9-ra). A helyzet az, hogy Q csak Vash miatt jön az állomásra, amit egyébként unalmas, érdektelen, sivár helynek tart és a pofon után is marad még egy ideig. Akkor távozik, amikor Vash végleg (?) szakít vele (nem sokkal később a nő is távozik az állomásról).
Q-t nem látjuk többet a sorozatban, de ne felejtsük el, hogy ezt az epizódot 1993 februárjában adták le. Ezután a nagy hatalmú lény feltűnik még kétszer Az új nemzedékben és háromszor a Voyagerben. Ebből az öt megjelenéséből négy még a DS9 futása alatt történt, 1993 és 1996 között (ráadásul a Tapestry című TNG-epizódot 8 nappal a Q-Less után mutatták be).
A másik észrevételem az „O’Briennek szenvednie kell!”-címke néhány, a karakterrel kapcsolatos résznél. Ilyen alapon el lehetne látni más karaktereket is hasonló címkével, hiszen azok is átélnek nehéz helyzeteket, testi vagy lelki szenvedéseket (esetleg mindkettőt).
Egyelőre ennyi, de nem ígérem , hogy nem lesz több...

Zak McKracken 2020.10.07. 18:58:47

Azért, hogy ne csak kritizáljak: valóban ez az egyik, ha nem a legjobb Star Trek-sorozat. Pontosan a sötétebb, árnyaltabb tónus miatt kedvelem. Bár ez időnként a többi szériában is megjelenik, de itt ez a domináns. És igen, valóban a Star Trek kereteit feszegeti...
A kedvenc részem pedig az Inquisition (Inkvizíció), közvetlenül az In the Pale Moonlight előtti epizód.

StarTrekker · http://startrekker.blog.hu 2020.10.08. 17:04:22

@Zak McKracken: előfordul, hogy néha túlzok egy kicsit a vicc kedvéért, ez nem egy lexikon. :-)
O'Brien szenvedései egy visszatérő poén volt annak idején, még a színészek is gyakran emlegetik.

Én is szeretem a DS9-t a komolyabb hangulata miatt, de ennek ellenére ebben is vannak jó kis hülyéskedős epizódok: ott van a baseballmeccs a vulkániakkal, vagy például amikor Garak rátör a holoszobában James Bondot játszó Bashirre. :D

Zak McKracken 2020.10.08. 20:24:46

Igen az az elképesztő ebben a sorozatban, hogy időnként egymást követik a vicces, hősies és drámai epizódok. Pl. az általad is említett baseballmeccses rész után nem sokkal következik be Kor önfeláldozása (Once More Unto the Breach), amit a klingon hajó legénysége meg is ünnepel. A következő epizódban (The Siege of AR-558) viszont már a háború poklába kapunk bepillantást.
Az is tetszett a sorozatban, hogy visszahozták a TOS-ben jelen lévő ironikus humort, amit Az új nemzedékből hiányoltam (ott is vannak poénok, de nem túl gyakran). A James Bondos rész pedig nekem is bejött (főleg Avery Brooks, mint főgonosz).

Zak McKracken 2020.10.09. 19:48:31

Ja, és a The Visitor pedig az igazi, klasszikus értelemben vett science-fiction.
süti beállítások módosítása