Magyar Star Trek rajongói blog

A Star Trek könyvuniverzum

2017. július 20. - NocadLee

 star-trek-voyages-of-imagination-the-star-trek-fiction-companion-articlecover.jpg

A Star Trek azon kevés tévésorozatok egyike, mely egy saját univerzumot alakított ki magának, saját, különleges belső szabályokkal és irányelvekkel, változatos karakterekkel, saját technológiával… és a sort még lehetne folytatni. A kalandok azonban ma már nem korlátozódnak a képernyőre. A Pocket Books, a Simon&Schuster könyvkiadó leányvállalata révén havonta jelennek meg Star Trekkel kapcsolatos könyvek és kiadványok.

Bár sokan féltik a „normál” írott science-fictiont a tévén és mozifilmeken alapulótól (hiszen egy csomó más sf-sorozat vagy film is kapható könyvben), és tömegcikkről meg értéktelenségről beszélnek, ez azonban némiképp túlzás. Az egyik Star Trek könyvíró (talán Dayton Ward volt) mondta egyszer, hogy „Star Trek-írónak lenni olyan, mint profi hokijátékosnak lenni Ecuadorban: lehetsz akármilyen jó, csak egy nagyon szűk közönség juthatsz el, de ők igazán lelkesek”. És ez így is van, ebben a „műfajon belüli műfajban” is akadnak jók és rosszak egyaránt, és büszkén mondhatom, hogy a Star Trek irányzat az egyik legsikeresebb. (Persze harmatgyenge írások itt is akadnak, sőt.) Ebben a cikkben szeretnék egy átfogó képet felfesteni azoknak, akik nem ismerik a Star Trek eme területét, és kissé elveszve érzik magukat a bőséges kínálatban.

Egy könyvkiadó szempontjából a leglogikusabb kezdő lépés az epizódnovellizációk kiadása. Esetünkben is így történt ez. A pilótafilmek mindegyike (TNG: Encounter…, DS9: Emissary, VOY: Caretaker, ENT: Broken Bow) elérhető könyvalakban. Egy új Star Trek sorozatot ma már úgy promótálnak mint egy mozifilmet, s a novellizáció ennek a kampánynak fontos eleme. Természetesen az összes mozifilmet megkaphatjuk könyvben, a figyelmes olvasó a filmből „lapzárta után” kivágott jelenetekre is bukkanhat. Nem kerülték el a „megkönyvesítést”  egyes „sláger-epizódok” sem, így olvasva élhetjük újra a például a TNG: Unification, VOY: Equinox, vagy a DS9: Way of the Warrior c. részeit, és a sort még lehetne folytatni.

q-in-law_book_cover.jpg

Persze ezek mellett bőségesen olvashatunk olyan történeteket is, melyeket azelőtt még sohasem láthattunk a képernyőn. Itt vannak mindjárt az ún. „számozott” kötetek., melyek főleg puhafedeles, zsebkönyv méretben kaphatók. E cikk írásakor a TOS könyvsorozata a  97. résznél (!), a TNG a  63., a DS9 a  26., a VOY a 21. résznél tart, és az Enterprise-ból is kijött már pár kötet. Ezekről általánosságban elmondható, hogy eléggé vegyes színvonalúak. Előfordul, hogy a tetszetős külső kétséges minőséget takar (gyanakodhatunk pl. ha a könyv címe csak egy pár betűvel tér el egy epizódétól), de érhetnek kellemes meglepetések is. Ilyen például  Peter David „Q-In-Law” c. könyve, ami Q és Lwaxana Troi rövidéletű románcát meséli el, melynek kis híján áldozatául esik az egész Enterprise (és néhány környező, apró csillagrendszer)…  A számozott kötetek szolíd sikere több előnnyel is járt, az egyik, hogy „kitermelt” egy pár jó Star Trek-írót, és bebizonyította, hogy igen, van igény a műfajra.

imzadi_novel.jpg

Az üzleti siker lehetővé tette a nagyregények megjelenését. Ezek nagyobb volumenű írások, sokkal érdekesebbnek, izgalmasabbnak, figyelemfelkeltőbbnek tűnnek az átlagnál (hogy valójában így van-e, azt már az olvasó dolga eldönteni). A nagyregények először általában keménykötésben kaphatók, emiatt áruk sokszor elég borsos. Kellő siker (és az olvasók kitartó követelőzése) esetén fél-egy év elteltével olcsóbb, puhafedeles változatban is találkozhatunk velük. Ilyen pl. Peter David „Imzadi”-ja, mely Riker és Troi régi románcát meséli el. Az Örökkévalóság Őrzője (lásd a hasonló című TOS epizódot) segítségével a kiábrándult Riker admirális ( lásd: TNG: "All Good Things…") visszatér a jövőből a mi „jelenünkbe”, hogy megváltoztassa maga körül a dolgokat.  Eközben tanúi lehetünk az elsőtiszt és a tanácsadónő első találkozásának is. A könyv rendkívül sikeresnek bizonyult, olyannyira, hogy folytatása is készült „Imzadi II” címmel, melyből megtudhatjuk hogyan szakított  Troi Worffal, hogy ismét Riker párja legyen, mint ahogy azt az Insurrectionben láthattuk. Ne gondoljunk azonban egy rózsaszín romana-regényre, elég ha annyit mondok, hogy a történet csavarásában jelentős szerepe van a fél romulán - fél ember Selának…

triangleimzadi2.jpg

Josepha Sherman és Susan Schwartz nagy Spock rajongók. „Vulcan’s Forge” és „Vulcan’s Heart” c. köteteik Spock nagykövet kalandjait kísérik figyelemmel. Mélyebben megismerhetjük Spock újraegyesítési törekvéseit a Romuluson (amire csak halvány utalások voltak a TNG: "Unification" és a "Face of the Enemy" c. részeiben), de bepillanthatunk Spock gyerekkorába is. Az e két kötettel nagy sikert aratott páros később egy többrészes, grandiózus írást adott ki, „Vulcan’s Soul” címmel, amely három kötetben jelent meg, és Spock kalandjait követi figyelemmel a Dominion-háború utáni korszakban, de még jobban megismerhetjük Vulcan történelmét is, akár Surakig visszamenőleg.

vulcans_forge_novel.jpg

 

Gondolom, mindenki emlékszik a TOS-ból megismert, majd a DS9-ban többször is felelevenített tüköruniverzumra. A téma a TNG-t elkerülte a tévében; a hiányt Diane Duane „Dark Mirror” c. kötete pótolja.

dark_mirror_cover.jpg

 

Senki sem ismer jobban egy karaktert, mint a színész, aki alakítja. Nem ritka, hogy a forgatókönyvírók hagyják magukat „befolyásolni” egy színész javaslatai alapján,  és az eredeti elgondolástól kissé eltérő irányba viszik a karaktert (Leonard Nimoy hatása pl. Spockra közismert). Ha ez a színész egy kicsi írói vénával is rendelkezik, az biztos szórakozást ígér az olvasó számára. Az „I, Q” (=”Én, Q”) c. könyvben például John de Lancie (Peter David társszerzővel) egyes szám első személyben adja elő Q egy történetét, természetesen a Q-tól már megszokott, kissé lenéző stílusban. Az univerzumot, illetve az emberek „kisszerű agya által felfogható részét” egy ismeretlen, pusztító erő fenyegeti, mellyel Q egyedül kénytelen szembeszállni, s mellyel szemben még egy Q is majdnem tehetetlen. A „vakvéletlen folytán” mellé sodródott Picard pedig csak összekavarja a szálakat, ugye. A kacagtató történet egyes elemei ugyan mintha emlékeztetnének az Alien Voices: Spock vs Q c. rádiójátékra, de ez mit sem von le a mű értékéből (mellesleg annak megírásában is részt vett deLancie).

i-q.jpg

 

Kirk kapitány, azaz William Shatner is könyvírásra adta a fejét. Eddig 10 kötete jelent meg (Judith & Garfield Reeves-Stevens társszerzésében), vitatható eredménnyel. Shatner ugyanis ­– kicsit Kirkhöz hasonlóan –, fütyül a szabályokra, és előszeretettel szegi meg azokat, melyek épp az útjában állnak (a „The Return”-ben például, mely a Generations után játszódik, a romulánok a Borggal szövetkezve feltámasztják Kirk kapitányt, és vele szeretnék megöletni Jean-Luc Picard-t). Shatner könyveiben Kirk az abszolút főszereplő. Lehet Kirköt szeretni vagy utálni, éppúgy, ahogy Shatner könyveit, de ha valaki imádja Kirköt, ezekben a könyvekben megtalálja a számítását. De azért a Trek-univerzummal való 100%-os konzisztenciára ne számítson. A dologra mindenesetre jellemző, hogy a Pocket Books kissé elkülönítve kezeli a Shatner-féle írásokat, legalábbis a több helyen felbukkanó „William Shatner Star Trek könyvei” besorolás erre enged következtetni. Rajongói vélemények szerint a Shatner-féle kötetek egy alternatív univerzumként kezelendők…

return.jpg

 

Van, akinek viszont nincs szüksége társszerzőre. Ilyen Andrew J. Robinson, Garak alakítója, akinek „A Stitch In Time” c. könyve igazi meglepetés. Garak karakterének kulcsa mindig is a rejtélyessége volt, s az epizódok, melyekben szerepelt, a DS9 legjobbjai közé tartoznak. Ez utóbbi a könyvre is igaz, viszont meglepő módon – bár Garakról szól - kevés rejtéllyel kerülünk szembe, de ezt az olvasó abszolút nem bánja, sőt. Az „A Stitch In Time” egy érzékeny kézzel felvázolt „önéletrajz”, melyből mindent megtudhatunk Garak életéről, kora gyerekkorától kezdve a sorozat végéig (illetve egy kicsit azon is túl), amit eddig csak sejteni lehetett, s melyhez a hátteret a tévéből kevéssé ismert Kardasszia adja. Hogyan került Garak az Obszidián Rendhez? Milyen kapcsolatban állt Dukattal? Kije Mila és kije Enabran Tain? Mi lesz Garak sorsa a háború utáni Kardasszián? E könyv mindezen kérdésekre válasszal szolgál, mégpedig egy igen letehetetlen formában.

stitch_in_time.jpg

 

Tudom még ajánlani Armin Shimerman (Quark) és David R. George III „The 32nd Rule” c. könyvét (bizonyára alkalmi vétel!!), illetve a legfrissebb hasonló könyv ebben a kategóriában, amely máris pozitív kritikákat tudhat magáénak. J. G. Hertzler, azaz Martok tábornok könyve a „The Left Hand of Destiny” címet viseli, és bizonyára minden klingon rajongó figyelmét felkelti, már csak írója miatt is.

left_hand_of_destiny1.jpg

 

Ha már színészekről beszélünk, szinte az összes TOS szereplő megjelentette az önéletrajzát, melyeket szinte egytől egyig szétkapkodtak. A leghíresebb Leonard Nimoy „I’m Not Spock” című írása, mellyel a rajongók akkora felháborodását váltotta ki, hogy pár évvel később egy második kötete is megjelent „I’m Spock” címmel… A többiek már nem voltak ilyen „óvatlanok”, karrierjükről és a Star Trek forgatásokon szerzett élményeikről szóló köteteik sorban jelentek meg a könyvesboltok polcain. Legutoljára talán Walter Koenigét lehetett látni „Warped Factors” címmel, ha nem számítjuk William Shatner tavaly megjelent „Up Till Now” c. könyvét, ez egyébként azért zavarbaejtő, mert neki ez már a sokadik életrajzi kötete (egyébként írt külön „Series Memories”-t és „Movie Memories”-t is).

uptillnow.jpg

 

Feltétlenül érdemes kiemelni a Pocket Books egy érdekes projektjét a „DS9 Relaunch”-ot. Ez egy új könyvsorozat, mely a DS9 utolsó szezonja után kezdődik, és a sorozatban félbehagyott szálakat szeretné folytatni. A könyvek folyamatosan jönnek ki, különböző íróktól, a kontinuitásról a szerkesztő, Marco Palmieri gondoskodik. A DS9 végén az állomásról távozott tisztek helyébe újak érkeznek. A Kira, Quark, Bashir és Ezri mellé érkező új szereplők egyike Ro Laren, aki Odo megüresedett biztonsági tiszti helyére kerül, de van egy új, fiatal andóriai tudományos tisztünk, egy tapasztalt föderációs első tisztünk, és a „kilógó” karaktert ezúttal egy nem-ketracel-függő jem’hadar képviseli. A kvadráns felépülőben van egy súlyos háború után, megindul az újjáépítés mindenfelé, de a legnagyobb vesztesek egyike Kardassszia. Siskónak nyoma veszett a Tűzbarlangokban, bár sokan a Bajoron a Kiválasztott visszatéréséről suttognak. Jake nehezen küzd meg a helyzettel, Kasidy pedig férje gyermekét hordozza a szíve alatt… Innen indul el a könyvekből alkotott „képzeletbeli” 8. szezon. Az „új” sorozat kezdőkötete, az „Avatar” (S.D. Perry írása) két részben jelent meg (ahogy az illik egy pilótarésztől), bemutatja az új szereplőket és az alaphelyzetet, és megteremti az „új” sorozat alapjait.

avatar-series.png

A folytatások immár rendszeresen felbukkannak különböző írók tolmácsolásában, bár a cselekmény szempontjából a fontosabbakat (egyelőre úgy tűnik) mind S.D. Perry írja. A roppant ambíciózus kísérlet, köszönhetően a jól átgondolt koncepciónak, úgy tűnik sikerrel járt.  . A siker biztos jele egyrészt az, hogy a sorozat „évadzárója”, a „Unity” már keménykötésben jelent meg (melynek történetéről sokat sejtet (vagy nem…), hogy a borító jelentős részét Sisko arcképe foglalja el), másrészt a „poszt-sorozat sorozat”-tematikát a többi sorozatra is kiterjesztették.

 unity.jpg

 

Így a TNG története is folytatódik a „Nemezis” c. filmben történtek után. Első kötete a „Death in Winter” volt, melyben jelentős szerepet játszik Picard és Beverly kapcsolata, de a későbbi történetekben újra felbukkan Q és a borg is. Mint tudjuk, Riker és Troi elhagyták az Enterprise-t, de az ő történetüket is figyelemmel kísérhetjük új hajójuk, a „Titan” köteteiben. És persze azt se felejtsük, hogy a Voyager is hazatért, róluk is szólnak regények, és ha már mindenki „otthon van”, ne csodálkozzunk, ha egy-egy karakter felbukkan néhány másik sorozatban is.

tng_death_in_winter_cover.jpg

taking_wing_cover.jpg

 

Hamár a sorozat-témánál tartunk: van olyan könyvsorozat, ami sosem volt tévében, és soha nem is lesz. A ma már sokat emlegetett Peter David megunta, hogy másokhoz kell igazodnia, és beledumálnak a regényeibe, ezért biztos, ami biztos, csinált magának egy saját sorozatot „Star Trek: New Frontier” (Új határvidék) néven. Főszereplői egyrészt David által kitalált karakterek, másrészt kisebb szerepekben felbukkantak már a sorozatban. Például a „Best of Both Worlds”-ben megismert tenyérbemászó Shelby parancsnok, vagy a  több különböző epizódban említett Dr. Selar is David hajóján, a USS Excaliburön szolgál.

nf2_into_the_void_cover.jpg

 

Vagy itt van a „Starfleet Corps of Engineers”, ami viszont csapatmunka (szerkeszti: Keith R.A. DeCandido). Főszereplői a TNG: „Relics” c. epizódjában megtalált Scotty  által vezetett Csillagflotta gépészek. Gondolom most mindenki lelki szemei előtt oldalnyi techno-blablák jelennek meg, ez azonban tévedés, nem szórnak nyakon minket vele. Viszont a csapat minden kalandja valami gépész-probléma megoldásával kapcsolatos. Hajójuk a Sabre-osztályú USS da Vinci, kapitányuk David Gold. A gépészek vezetője pedig az Sonya Gomez, aki „fiatal korában” ráöntötte Picard kapitányra a kakaóját… A legénység egy érdekes tagja egy egyedülálló binár, aki a gépészek egyik első küldetésében elvesztette párját, és úgy döntött: nem tér vissza a Binárra, és nem keres magának új párt. A sorozatban időről-időre felbukkannak „híres” vendégszereplők (az elsőben mindjárt Geordi, de később Nog is tiszteletét teszi a da Vincin). A sorozat külön érdekessége, hogy (stílusosan) e-Book-ra jelenik meg, de azok számára, akik nem rendelkeznek elektronikus könyvolvasóval, rendszeresen megjelennek papírformában is (3-4 történet egy kötetben).

have_tech_will_travel.jpg

 

Dayton Ward és Kevin Dilmore szintén szerkeszt egy saját sorozatot: a „Star Trek: Vanguard” a TOS-időkben játszódik egy űrállomáson.

És ha ez még mindig nem lenne elég, a Pocket Books rendszeresen ad ki különféle, 4-5 kötetet megérő mini-sorozatokat. A legérdekesebb variációk azok, amik egy-egy kötete egy-egy sorozatban játszódik (TOS, TNG, DS9, VOY) és valami közös köti őket össze. Hadd mondjak pár példát. A „Section31” minisorozatban minden legénység egy-egy olyan rejtéllyel néz szembe, melynek szálait a titokzatos 31-es Szekció mozgatja. Az „Invasion!” története egy rejtélyes invázió, a „Gateways”  ikóniai térkapuk körül forog. Másféle mini-sorozat a „Double Helix”, ahol minden kötetben két olyan szereplőt hoznak össze egy kalandra, akik amúgy nem biztos, hogy találkoznának (pl. Gul Dukat és dr. Pulaski). A klingon Becsület Napját ünnepelhetjük a „Day of Honor” köteteiben, melyek között ott található az azonos című Voyager epizód is.

voy31.jpg

 

Izgalmasan hangzik a „Lost Era” sorozat, melynek darabjai Kirk kapitány Generations-beli eltűnése és a TNG kezdete között játszódnak. Van köztük történet Suluról és az Excelsiorról, Harriman kapitányról és az Enterprise-B-ről, Garrett kapitányról és az Enterprise C-ről, és vannak kötetek, melyek nem köthetők így hajóhoz, de a később játszódó epizódokban visszautalt történelmi események körül játszódnak, vagy éppen a kardassziai megszállás alatt levő Bajor körül keringő űrállomáson, Terok Noron.

the-star-trek-the-lost-era-2328-2346-the-art-of-the-impossible-9780743464062_lg.jpg

 

Figyelemre méltó még a nemrégiben indult „Department of Temporal Investigations” c. sorozat, ami a DS9 „Trials and Tribble-ations” c. részében látott két csillagflottás „időügynök”, Lucsly és Dulmer kalandjairól szól, amint az idővonalat védelmezik a visszaélőktől (erre ugye láttunk egy pár példát a sorozatban).

watching_the_clock_cover.jpg

 

Ha már történelem: indult egy „Star Trek: Stargazer”-széria is. A fiatal Jean-Luc Picard kalandjait kísérhetjük figyelemmel korábbi hajója fedélzetén, melyen (ugye, emlékszünk?) első tisztje volt Wesley apukája, és amin „feltalálta” az azóta híressé vált „Picard-manővert”.

stargazer_gauntlet.jpg

 

Még ennél is érdekesebb a „IKS Gorkon” c. sorozat, mely egy klingon hajó útjairól szól (de ez már nem a távoli „múltban”). A hajó feladata különös, új világok felfedezése, hogy eljusson olyan bolygókra, ahol még klingon nem járt azelőtt… és meghódítsa őket a Klingon Birodalom dicsőségére!

 iks-gorkon_a_good_day_to_die.jpg

 

És ezzel már lassan átevezünk a könyv-különlegességek vizeire. Azért nevezem őket így, mert egyetlen előbbi csoportba sem lehetne őket beilleszteni.

Tulajdonképpen egy árva csillaghajó sem szerepel (az atommeghajtásúkat nem számoljuk!) a „Captain Proton, Defender of Earth”  (Proton kapitány, a Föld védelmezője) c. könyvben, mely Proton kapitány kalandjaiból gyűjt össze egy csokorravalót. És hogy a móka teljes legyen, a könyv olyan formátumban jelent meg, mint egy korabeli sci-fi magazin (mintha csak mondjuk a DS9 Far Beyond the Stars c. epizódjából került volna elő).

captain-proton-defender-of-the-earth.jpg

 

„Sötét szenvedélyek” rabjai lehetünk a két részes „Dark Passions”-ben (író: Susan Wright), mely teljes egészében a sötét hangulatú tüköruniverzumban játszódik. Árulás, korrupció és intrika – ezek a kulcsszavak abban a harcban, melyet különböző érdekcsoportok vívnak egymással: a Terrán Birodalom, a Klingon-Kardassziai Szövetség, ezek frakciói és egypár magánzó… Kedvelt hőseinket a legfurább szerepekben láthatjuk viszont: Annika Hansen például az Obszidián Rend 9. századának 7-es számú ügynöke. A viszályok hálóit a háttérből azok a nők mozgatják, akikről álmunkban sem gondolnánk, s akik közül a tévéből ismert Kira intendáns csak egy szelíd kislány.

dark_passions.jpg

 

A Star Trek történelme szerint a ’90-es években ki kellett volna törnie az Eugenikus Háborúknak, hatalomra kellett volna kerülnie Khan Noonian Singhnek és követőinek. De hát ez nem történt meg… vagy mégis? Greg Cox könyve  („The Eugenics Wars: The Rise and Fall of Khan Noonian Singh” azaz Eugenikus háborúk: Khan Noonian Singh felemelkedése és bukása) szerint igenis megtörtént, a szemünk előtt, és mégcsak észre sem vettük. Hogy miért? Azért, mert a TOS-ból ismert földönkívüli titkosügynök, Gary Seven így intézte! Az ő és segédje, a csinos Roberta Lincoln  kalandjait követi nyomon ez a roppant izgalmas, két kötetes sci-fibe oltott kémregény. Hőseink „Forrest Gump-szerűen” végigbotladoznak a XX.század második felének történelmén, időnként meglepő szereplőkkel találkozva (mint például egy ambíciózus tengerbiológusnő, vagy egy jól ismert kapitányunk ükanyja!), szemük előtt születik meg Khan és emelkedik hatalomra. Csak rajtuk áll, hogy megakadályozzák.

tos-theeugenicswars.jpg

 

A „Millenium”-trilógia egy, a Pagh-démonok világába nyíló féregjárat felfedezéséről és ennek baljós következményeiről szól. Az olvasót meglepetés éri meglepetés után. A történet egyszerre négy ídősíkon játszódik, az első kötet címe mindjárt Terok Nor bukását jósolja, és ahogy halad előre a történet, és az írók egyre inkább kavarni kezdenek térben és időben, az olvasó egyre jobban zavarba jön: vajon hogy fogják ezt visszacsinálni? Amikor a felfordulás közepén megjelenik „Kai” Weyoun, végképp kicsúszik a lábunk alól a talaj…

millennium2.jpg

 

Dax életeiről tudhatunk meg többet a „The Lives of Dax” c. novelláskötetben. Dax minden hordozójáról olvashatunk egy történetet, s mivel a hordozók személyisége is különböző, a kötet szerkesztője, Marco Palmieri különböző írókat kért fel a történetek tolmácsolására. Az eredmény egy roppant sokszínű kötet lett. Hiszen Dax volt már férj, és volt már feleség, volt diplomata és sorozatgyilkos, komoly tudós és komolytalan tesztpilóta…

the_lives_of_dax.jpg

 

Az „Enterprise Logs”-ban különböző Enterpriseok hajónaplóiba olvashatunk bele. Érdekes módon a repülőgép-anyahajó is köztük van.

A Pocket Books egy érdekes kezdeményezése volt a „Strange, New Worlds”-projekt („Különös, új világok”), ami nem más, mint egy novellapályázat, némi írói vénával rendelkező Trekkerek számára. Bárki, bárhonnan beküldhette (angol nyelven írott) Star Trek novelláját a kiadónak, a legjobbakat egy válogatáskötetben hozták ki rendszeresen. Sajnos a sorozatot pénzügyi okok miatt 10 kötet után megszüntették.

A 2009-es filmben megszületett „alternatív univerzumban” is olvashatunk könyveket, elindult egy új „Starfleet Academy” sorozat is, fiatal célközönségnek szánva, ifjú Kirk akadémiai éveiről, amit gyorsan átugrottak a filmben.

sfa_the_delta_anomaly_cover.jpg

 

Azok kedvéért pedig, akiknek nincs kedvük olvasni (vagy lusták…) egyes könyvek „Audio Book”-ként, CD-n/kazettán is kaphatók. Egy-egy ilyen „könyv” igazi trekker-csemege, mert előfordul, hogy a könyvet egy általunk jól ismert hang olvassa fel. Többek között Michael Dorn (Worf), John deLancie (Q) vagy Brent Spiner (Data) is készített már audió-könyvet. Michael Dorn egyébként fenomenálisan tudja utánozni kollégáit, de gondolom a többiek sem panaszkodhatnak…

 

star_trek_the_next_generation_technical_manual_us_1st.jpg

Mindig is szeretted volna tudni, hogy működik a térhajtómű, a transzporter, vagy a replikátor, esetleg a holofedélzet? Szeretted volna érteni, mit beszél Geordi a gépészeihez, vagy, hogy mit takar O’Brien egypár tekervényes magyarázata? Minden, amit az Enterpriseról tudni akarsz, megtalálható a TNG: Technikai Kézikönyv (TNG: „Technical Manual”) című nagyformátumú albumban. Mivel a kötetet Denise és Michael Okuda állította össze, akik a sorozatban szereplő technikai kütyükért is felelősek (beleértve az azóta „okudagramoknak” nevezett monitorábrákat), biztos, hogy ami itt szerepel, az valóban „autentikus” és a „valóságban” (értsd: a tévében) is így „működik”.  Kevésbé idézőjelesen értve ez annyit tesz, hogy a sorozat szereplői technikai kérdésekben sosem fognak ellentmondani az itt leírtaknak (kivéve, ha nagyon muszáj).  Persze azért jobb, hogyha a fizikatanárunkat nem kápráztatjuk el az anyag-antianyag reaktor működéséről szóló biztos információinkkal, hacsak nem akarunk sürgősen osztályt ismételni. Ha esetleg egy egész kötet technoblabla sem lenne elég, és a kardassziai technika is érdekelne minket, akkor Deep Space Nine Technical Manual is van már. Egy időben kapható volt a „Star Trek Blueprints” nevű kiadvány is, mely különböző, messziről valódinak látszó tervrajzokat tartalmazott pl. az Enterprise-D-ről, ami a szobánk falán nagyon jól fest ugyan, de attól elég messze van, hogy hátul, a sufniban elkezdjük építeni.

ds9_tech_manual.jpg

Ha szeretünk ugyan a dolgok mögé nézni, de nem szeretünk ennyire elrugaszkodni a valóságtól, akkor tekintsünk be a színfalak mögé. Számos könyv és színes album foglalkozik azzal, hogyan készül(t) kedvenc sorozatunk („The Making of Star Trek”, „The Making of Deep Space Nine”). Betekinthetünk a forgatókönyvírás, a szereplőválogatás, a forgatás, az utómunkák rejtelmeibe. Elolvashatjuk a főszereplő színészek életrajzait, láthatunk korai rajzokat, látványterveket, történetvázlatokat és megszámlálhatlan, más érdekes dolgot.

Hiába keresed azt az epizódot, amit már megint kihagytál? Vagy nem emlékszel arra, hogy abban a múltkori részben hogy hívták azt a csókát, aki… A TOS, a TNG, a DS9, a VOY sorozatokhoz már megjelent az ún. „Companion”, melyben az összes epizód történetének pár oldalas, részletes vázlata megtalálható, egyéb kiegészítő információk (vendégszereplők, és főbb stábadatok), kisebb elemzések mellett. Ráadásul minden egyes epizód után elolvashatunk néhány színfalak mögötti érdekességet is (ellentétben a nagy „Making of” kötettekkel, melyek általános információkra és az alapdolgokra koncentrálnak, itt sokkal több epizódspecifikus információt kapunk). Viszont, ha szeretjük a kákán is a csomót keresni, akkor ne a „hivatalos” kötetekhez forduljunk. A „Nitpicker’s Guide” c. könyvek (amik persze nem a Pocket Books kiadványai) ötlete Phil Farrand fejéből pattant ki, és egy kisebb mozgalmat szervezett maga köré. A „Nitpicker’s Guide”, avagy „Kukacoskodók Klubja” az epizódokban előforduló kisebb-nagyobb hibákat tárja fel.

deep_space_nine_companion.jpg

 

Ha még részletesebb információkra lennénk kíváncsiak a Star Trekkel kapcsolatban, nyissuk fel a Star Trek Enciklopédiát. A nyilvánvalóan túl sok szabadidővel rendelkező Denise és Michael Okuda összeállítása nem más, mint egy hatalmas lexikon. Nincs az a személy, faj, hajó és hajó-osztály, szerkezet, technikai információ, bolygó, egyenruha, epizód (vagy bármi) a Star Trek világából, ami ne szerepelne benne legalább egy pár szavas leírás erejéig. Pontosan mi volt az, mit mondtak róla (ki mondta), és melyik epizódban – a jelentősebbekről (fontosabb történelmi események vagy fontos személyek) több információt is (háttér, életrajz, grafikon) kapunk. A rendszeres időközönként megjelenő, újra és újra átdolgozott (hiszen a Trek-történelem nem áll meg…) Enciklopédiát ma már színes képpekkel illusztrálják. Elképesztő mennyiségű és részletességű adatot sikerült összegyűjteni, minden tiszteletem a szerkesztőké.

star_trek_encyclopedia.jpg

 

De más, hasonlóan szépen kidolgozott, színes albumhoz is hozzájuthatunk. A „The Art of Star Trek” („A Star Trek művészete”) c. könyvben látványtervezők, kellékesek, maszkmesterek beszélnek arról, hogyan, minek a hatására, milyen inspirációra végezték el munkájukat. Miért olyan a bat’leth, amilyen? Hogyan alakult ki azok a kosztümok, melyeket a szereplők viselnek? Hogyan nyer egy hajó végső formát? Ez csak pár azokból az izgalmas kérdésekből, melyekre ez a kötet választ ad. A „Star Trek: Action!” c. album az akciójelenetekre koncentrál. Hogyan készülnek az űrcsaták, verekedések, tűzharcok? Ennek a könyvnek ez a szakterülete. A „Star Trek Galaxies”-ben a galaxis térképeit vehetjük kézbe, a „Star Trek Starship Spotter” segítségével az épp csak pár villanásra a képernyőn látható hajótípusokat is felismerhetjük.

A kínálat ma már, mint láthatjuk, szinte végtelen. Bár az utóbbi időben odakint is ritkultak a megjelenések, de azért folyamatosan jönnek. Ha valaki akár csak egy kicsit is beszél angolul (és nem kell „nagyon” tudni, a könyvek nyelvezete nem túl nehéz – de ez persze egy kicsit az írótól is függ) annak tényleg élményt jelenthet egy-egy jól sikerült könyv. Német nyelvterületen többnyire a regények kaphatók, legalábbis a jelentősebbek biztosan, pár hónappal a kinti megjelenés után.

A magyar helyzet

Magyar földön a helyzet kevésbé rózsás. A ’90-es évek elején megjelent pár kötet (a sorozat még akkor sehol), de csak minimális érdeklődésre lelt. A tévésorozat „hátszele” nélkül nem igazán lehetett annyit eladni, hogy igazán megérje a kiadónak, ráadásul ekkoriban kezdte el igazán hosszú álmát aludni a magyar sci-fi könyvkiadás.

Voltak azonban, akik próbálkoztak: a ’90-es évek második felében a Möbius kiadó, mely az igényes science-fiction kiadást tűzte zászlajára, kezdett el Star Treket megjelentetni, bevállalva ezzel az esetleges veszteséget is (és azt, hogy más kiadványai kell elvigyék a hátukon a dolgot). Végtelenségig azonban ezt sem lehetett folytatni. Négy kötet jelent meg a kiadónál, és még további kettő állt készen, de ezeket a cég már nem tudta bevállalni. A Magyar Star Trek Klub megpróbált 500 előrendelést gyűjteni (ennyi kellett volna a nullszalldós kiadáshoz), de az akkori bő 100 fős klubtagság ehhez kevésnek bizonyult.

Érdekes módon a tévés Star Trek-dömping sem keltette fel a könyvkiadók érdeklődését, a sorozat már majdnem lecsengőben volt, amikor a Szukits kiadó előállt egy Voyager-kötettel, amit pár hónappal később még egy, majd a vélt mozis premierhez igazított Nemezis novellizáció követett. A tévés sugárzás alatt a Möbius egyébként megpróbálkozott egy háromrészes DS9 kötet kiadásával is (a Magyar Star Trek Klub pár tagja készítette a fordítást), ebből aztán sajnálatos módon nem lett semmi. A Möbius kiadó egykori tulajdonosa ma a Galaktika Magazinnál szerkesztő, neki köszönhető, hogy a Galaktika 2006 szeptemberi számában egy pár Star Trek-témájú novella megjelentetésével tisztelgett a sorozat 40. születésnapja előtt, amit később a magazin előfizetőknek szóló "bővített" kiadásában egy korábban kiadatlan regény, majd az 50. évfordulón egy újabb regény és egy hosszabb novella követett.

2011. októberében a Szukits kiadó újra beszállt a ringbe két Voyager-, és két Enterprise-kötettel, de ezeket sajnálatos módon a könyvesboltokban nem, csak és kizárólag a webshopjukon keresztül lehet megrendelni.

A magyar nyelvű kínálat így tehát meglehetősen szegényes (a listát lásd ezen a linken). A TNG-ből és a VOY-ből 4-4 kötetet kaptunk, a TOS-ból hármat, az ENT-ból kettőt, míg meglepetésre az összetettségéről híres DS9-ból eddig egy kötet sem jelent meg. A mozifilmek átirataiból eddig szintén 4 jött ki, de az első sajnos kissé félresikeredett fordításban jelent meg, a fordító valamiért a Star Trek világát egy a jövőbe helyezett tengerészregénynek fogta fel, és ennek megfelelő kifejezéseket is alkalmazott (valószínűleg a dolog háttere ismeretlen volt számára). A Generations a Galaktika XL-kiadásában jött ki, de kettébontva, így a reménybeli olvasónak két számot is be kell szereznie.

Sajnos az epizódátiratokat kivéve eddig a kötetek mindegyike a „számozott”-sorozat tagja, és meglehetősen vegyes színvonalú, bár mondjuk a TOS kötetek a jobbak közül valók. Meglepetésképpen viszont kapható magyarul két kötetnyi Star Trek-manga (!) és egy tudományos ismeretterjesztő kötet is. A mangák érdekessége, hogy mindegyikben található egy-egy novella is.

Ha egy kicsit beszélsz nyelvet, csak ajánlani tudom, hogy próbálj hozzájutni idegen nyelvű kötetekhez, egy (újabb) határtalan univerzum nyílhat meg előtted. 

 

Érdekességek:

Az Enterprise-pilótafilm könyvváltozatának nyomdába adásakor a film még el sem készült, így jókora gondot okozott, hogy mit is rakjanak a címlapra. A tévésorozatok utómunkálatainak rövid átfutási ideje miatt egyszerűen nem állt rendelkezésre használható anyag. A szokásos stábfotóról még szó sem lehetett, de szerencsére sikerült találni egy nem túl jól sikerült képet (tulajdonképpen az egyetlent) a készülő új csillaghajóról.

broken_bow_novel.jpg

A projektet egyébként is nagyon siettették, olyannyira hogy az már az írót, Diana Carey-t is kiakasztotta: a könyv első változata tele volt megjegyzésekkel, hogy milyen vacak a pilot-epizód forgatókönyve (pl. Archert többször is "inkompetensnek" nevezte, a karakterek belső monológban kommentálták a gyenge dialógusokat, és hasonlók). Carey azóta sem kapott több könyvre megbízást.

 

Peter David „Imzadi” c. könyvében felfedi, hogy William T. Riker nevében a T. „Thessalonius”-t jelent. Pár évvel később a 6. szezon „Second Chances” c. epizódjában viszont az írók „Thomas”-nak nevezték el.  Tehették, hiszen a producerek többször is kinyilvánították, hogy csak a filmek és epizódok számítanak kánonnak. A könyvsorozat így igazodni kényszerült. Egy későbbi David-kötetben azonban a szakállas elsőtiszt elmondja, hogy őt tulajdonképpen „William Thomas Thessalonius Riker”-nek hívják. Ezzel a Paramount – Pocket Books meccs állása: 1:1, kíváncsian várjuk a folytatást…

 

Jóllehet a Star Trek számítógépes játékok többsége önálló történeteken alapul, esetleg néhány a filmben elhangzott utalás mellett, egy kivétel azonban mégis akad. A „Deep Space Nine: The Fallen” c. játék története Judit & Garfield Reeves-Stevens „Millenium” c. regényéhez kapcsolódik.

 

Nálunk ismeretlen az az amerikai könyvkiadási gyakorlat, hogy a népszerű regényeket keménykötésben adják ki először, és azt követően 6 hónap – másfél év múlva puha kötésben. A kemény fedelű, és ezáltal némileg tartósabb könyvek ára akár 3-4-szerese is lehet a később kihozott, gyengébb minőségű papírra nyomott, szerényebb kivitelű papírfedeles kiadásénak.

 

David Gerrold, a TOS egyik írója (az ő nevéhez fűződik a híres tribblis epizód) és számos TOS regény szerzője maga is szerepel a DS9 „Trials and Tribble-ations” c. epizódjában. A K-7 űrállomás egyik majdnem mozdulatlan biztonsági őrét játssza.

 

A Pocket Books nyitni próbált a gyerekközönség felé is. Jelentek meg speciálisan a kisebb korosztályoknak szóló kisregények (rajzokkal illusztrálva!), pl. a Starfleet Academy c. sorozat, ami hőseink gyerekkori kalandjairól szólt. Aranyos kezdeményezés volt, bár például annak az esélye, hogy Data és Beverly egy osztályba járjon az Akadémián, meglehetősen csillagászati…

worf1stadventure.jpg

 

A Pocket Books, meglovagolva a 2009-es film sikerét, 2010-ben a film „alternatív univerzumában” játszódó könyveket akart kihozni. A regényeket meg is íratták, a megjelenéseket azonban – állítólag maga JJ Abrams kérésére –­ letiltották, hogy a készülő folytatás történetébe ne zavarjanak bele.

 

A „régi” (avagy „Prime”) univerzumban Gene Roddenberry útmutatásai alapján csak a filmekben és tévésorozatokban történtek számítanak „kánonnak”, azaz a könyvekben (és egyebekben, mint pl. képregények és számítógépes játékok) történtek nem számítanak „hivatalosan” megtörténteknek a Star Trek univerzumban. Kivételt képez azonban Jeri Taylor (a Voyager egyik társ-alkotója és producere) két könyve, a „Pathways” és a „Mosaic”, ami a Voyager sorozatbibliáján alapszik. Szintén kivétel, és kánonnak számít a Star Trek Enciklopédia, a TNG és DS9 Technical Manualok, valamint a Klingon nyelvkönyv.

A bejegyzés trackback címe:

https://startrekker.blog.hu/api/trackback/id/tr6912662963

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kuki123 2017.07.20. 16:05:26

Sokan a star wars-t istenítik...nem mondom van abból is történet jócskán

de a Star Trek lesöpri az egészet az asztalról jedistül
A Harry potternél, meg a gyűrűk uránál azt gondolná az ember hogy kifogyhatatlan a történetek...de nem
A Star Trek-nél derül ki hogy egyszerűen kifogyhatatlan a történetek és szituációk száma

Arról nem beszélve hogy mennyi találmány és ötlet valósult meg a több évtizednyi film és sorozat után.

Jó lenne egyszer neki állni és végig olvasni...de biztosan jelentős időt venne igénybe.

StarTrekker · http://startrekker.blog.hu 2017.07.20. 22:35:12

@kuki123: azért ne szóld le, Star Warsból is rengeteg jó könyv van. Ráadásul azok többnyire kánonnak számítanak, bár a Disney-átvételkor volt egy kis földindulás, úgy hallottam.